Innovatív technológiák: az alga a jövő városaiban
Ez a jövő pedig már most is jelen van, hiszen a tervek és elképzelések mellett egyre többen kísérleteznek a hagyományos energiák lecserélésével, ezek a próbálkozások már a gyakorlatba is át lettek ültetve. Az algatelepek épületre helyezésének a lényege, hogy a víz, oxigén, napfény és az alga együtt képesek energiát termelni, és így alkalmazhatóak a fűtésre és a hűtésre egyaránt. A biomassza mindemellett megköti a szén-dioxidot, így a levegőt is tisztítja. Rengeteg módját ismerjük a felhasználásának, kezdve az üzemanyagoktól egészen a különféle kozmetikumokig sok területen bevált már.
2015-ben épült meg Hamburgban a BIQ-ház, ami egy olyan 15 lakásos kísérleti épület, ami az algák által termelt biomasszával tiszta energiához jut, és ezzel biztosítja a hőszabályozást. Mindez úgy válik lehetővé, hogy az épület falaira 129 tartályban algát helyeztek, ezeket egy a napelemeknél is használt rendszer mozgatja a nap felé, és egy automata szerkezet látja el tápanyagokkal és szén-dioxiddal. Az átlátszó falú tartályokban tenyésztik az algát, amik folyamatosan szaporodva a nyári időszakban árnyékossá teszik a falakat, így hűtve azokat.
Nem csak Hamburgban figyeltek fel az algákban rejlő építészeti lehetőségekre. Az olasz építész, Marco Poletto küldetésének tekinti, hogy a természet és az építészet közelebb kerüljön egymáshoz, és hogy elképzeléseit sikerüljön megvalósítania a városokban. 2015-ben mutatták be a nyilvánosságnak tervüket kollégájával, Claudia Pasqueroval. Ez a Urban Algae Canopy nevet viseli, és egy vízzel töltött hálószerű tetőrendszert mutat be, amiben algák tenyésznek. A napfény hatására szaporodnak, így minél több fényhez jutnak, annál nagyobb felületet borítanak, azaz annéál jobban árnyékolnak. Mindeközben persze tisztítják a levegőt, valamit energiát is termelnek.
Londonban egy építészeti iskola néhány hallgatója a jövő városainak tervezésében odáig jutott, hogy az algát nem energiaforrásként, hanem építőanyagként használnák fel. Terveikben különleges szerkezetű épületek szerepelnek, amik az agyag és a zöld alga keverékéből készült téglákból állnak. A három diák ötlete alapján a természetben problémát jelentő elalgásodás felszámolható ezzel az új technikával, ami ennek az algafajnak a felhasználásával csökkentené a környezetre kifejtett negatív hatásait, miközben az építészet élvezhetné az előnyeit.
