Japandi: a hibrid minimalizmus harmóniája
Nem teljesen új stílusirányzat a japandi névre keresztelt, északi és keleti vonásokat elegyítő irány, hiszen már néhány évvel ezelőtt megkezdte lassú hódítását a lakberendezés világában, sőt egyesek szerint már akkor elkezdődött, amikor az északiak a távol-keleti mestereket felkeresve tanulmányozták az ottani építészetet. A skandináv és japán trendek ugyan sok mindenben különböznek, de rendelkeznek azonos vonásokkal is, amik éppen elég stabil alapot emelnek egy új, vagy régi, de mindenképpen kifinomult irányzatnak.
A természetes anyagok (fa, bambusz, rattan) használata, a funkcionalitás előtérbe helyezése és a minimalizmus mindkét stílusra jellemző, és bár a skandináv dizájn a visszafogott, de otthonos elemeket használja, míg a japán az erősebb kontrasztokkal, élénkebb színekkel dolgozik, nem nyomják el egymást egy térbe zárva sem.
A lényeg éppen a kevertségben rejlik, és főleg a részletekben, hiszen a lágy, majdhogynem semleges színekből kiugró sötétebb tárgyak megnyugtat és modern képet festenek. Mindkét irányzatra jellemző, hogy a felesleges tárgyaknak nem adnak teret, a józanság, letisztultság hatja át az enteriőrt. Mivel a természet tisztelete szintén mindkét stílusban fellelhető, a növényekről sem kell lemondanunk, jól mutatnak ebben a közegben.
A japán wabi-sabi szépségről alkotott szemlélete is áthatja ezt a stílust, azaz minden tökéletlen természetesség az egyediségével szép, így a kézzel készített díszek, a kicsorbult tálak, a megrepedt vázák is helyet kapnak a japandi otthonban, és tökéletlenségükkel teszik szebbé azt. A dán hygge puhasága sem tűnik el, és jól megfér a több rétegnyi takaró, párna egy óriási japán váza, illetve egyéb kerámiák mellett. Az íves, lágy, máshol kemény és esetenként szinte puritán vonalak elegáns és mindeközben otthonos látványt és érzést nyújtanak.
