Leggyakoribb gerendaméretek és felhasználásuk – mit érdemes tudni róla?

A fa gerendák méretének megválasztása kulcsfontosságú szempont bármilyen építkezés vagy szerkezeti kivitelezés során.

Az optimális keresztmetszet nemcsak a statikai terheléshez igazodik, hanem a szerkezet funkcionalitását, tartósságát és megjelenését is meghatározza. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakrabban használt gerendaméreteket, és azt is, hogy melyik típust mire érdemes használni.

10×10 cm – A klasszikus négyzetes gerenda

A 10×10 cm-es keresztmetszetű gerenda az egyik legsokoldalúbb és leggyakrabban alkalmazott méret. Kisebb építményekhez ideális választás, főként ahol nem kell nagy teherbírással számolni. Előszeretettel használják kerti építményeknél, előtetők kialakításánál vagy ácsszerkezetek kiegészítő elemeként.

Tipikus felhasználási példák:

Előtetők szerkezete
Szaletlik váza

Ez a méret nemcsak könnyen beszerezhető és kezelhető, hanem rendkívül jól illeszkedik a fa természetes megjelenését hangsúlyozó építményekhez is. Alkalmazása gyors és költséghatékony, így barkácsolók körében is népszerű.

12×12 cm és 15×15 cm – Stabilitás kis- és közepes méretű szerkezetekhez

Ezek a keresztmetszetek már komolyabb teherbírást tesznek lehetővé. Kiválóan alkalmazhatók melléképületek, kisebb házak, teraszok vagy könnyűszerkezetes épületek vázelemeiként. Statikai szempontból már teherhordó funkciót is betöltenek, miközben még mindig kezelhető méretűek.

Felhasználási példák:

Melléképületek váza
Kerti tárolók, fészerek szerkezete
Terasztetők alátámasztása

A négyzetes forma egyensúlyt teremt az esztétikum és a teherbírás között, ezért látszógerendaként is gyakran alkalmazzák.

5×15 cm, 5×20 cm és 6×20 cm – Fekvőgerendák, födémgerendák

Ezeket a keskenyebb, de magasabb arányú gerendákat elsősorban fekvőgerendaként használják, például padlásfödémekben vagy hagyományos fafödém rendszerekben. Különösen régi parasztházaknál, klasszikus vidéki építészetben fordulnak elő.

Jellemző felhasználási területek:

Padlásfödémek kialakítása
Tetőtéri áthidalások
Hagyományos fa födémrendszerek

A magasabb keresztmetszet a függőleges terhelést jobban elosztja, így ezek a gerendák hosszú távon is biztosítják a szerkezet stabilitását.

8×20 cm, 10×20 cm, 10×22 cm – Főtartók nagyobb tetőszerkezetekhez

Ezek a gerendaméretek már a komolyabb teherhordásra tervezett tartóelemek közé tartoznak. Elsősorban nagyobb fesztávolságok esetén alkalmazzák őket, ahol a szerkezet stabilitása és a hosszú távú teherbírás kritikus szempont. A magasságuk és szélességük is lehetővé teszi, hogy főtartóként vagy szarufapárok alátámasztására szolgáljanak.

Gyakori felhasználási példák:

Családi házak tetőszerkezete, különösen mestergerendaként
Nagyobb teraszok vagy fedett kültéri terek alátámasztása
Klasszikus nyeregtetős megoldások középső tartóelemei

Az ilyen méretű gerendák már jelentős súlyt képviselnek, ezért szakszerű beépítést és előzetes statikai tervezést igényelnek. Kiváló választás ott, ahol a tető szerkezeti egységeit hosszabb szakaszon kell áthidalni, különösen fa szerkezetű házaknál.

12×24 cm, 15×25 cm és nagyobb – Ipari és középület léptékű teherhordók

A 12×24 cm-nél kezdődő, még nagyobb keresztmetszetű gerendák elsősorban ipari vagy nagyobb közösségi épületek szerkezeti elemeiként jelennek meg. Ezeket a gerendákat nemcsak hosszú fesztávok áthidalására használják, hanem olyan esetekben is, amikor extrém terhelés (pl. vastag födémszerkezet, nagy hóteher, gépek súlya) éri a rendszert.

Tipikus alkalmazási területek:

Ipari csarnokok főtartó szerkezete
Középületek, tornacsarnokok gerendázata
Gerendafödémek, tetőgerendák, középgerendák nagy fesztávolságra

Ezek a méretek már szinte kizárólag gépi mozgatást és beépítést igényelnek. A pontos statikai számítás elengedhetetlen, mert az ilyen szerkezeti elemek kritikus szerepet játszanak a teljes épület stabilitásában.

Milyen szempontok szerint választják ki a gerenda méretét?

A megfelelő gerendaméret kiválasztása nemcsak a faanyag elérhetőségén vagy esztétikai szempontokon múlik – alapvetően statikai, funkcionális és vizuális tényezők határozzák meg. Egy jól megválasztott gerenda biztosítja az épület biztonságát, hosszú élettartamát és akár látványelemként is meghatározó szerepet játszhat. Nézzük meg a legfontosabb szempontokat részletesen:

1. Fesztáv – mekkora távolságot kell áthidalnia?

Az egyik legmeghatározóbb tényező a fesztáv, vagyis az a távolság, amit a gerendának alátámasztás nélkül át kell hidalnia. Minél nagyobb ez a távolság, annál vastagabb, erősebb gerendára van szükség, hogy ne hajoljon meg, vagy ne veszélyeztesse a szerkezet stabilitását.

Példa: Egy 3 méteres áthidaláshoz elég lehet egy 10×20 cm-es gerenda, de egy 5-6 méteres fesztáv esetén már 15×25 cm-es vagy még nagyobb keresztmetszetű tartóra van szükség.

2. Terhelés – milyen súlyt kell elbírnia?

Nem mindegy, hogy a gerenda csupán egy könnyű tetőt, vagy egy komplett födémet, esetleg hóval és berendezésekkel is terhelt padlásteret tart. A terhelés lehet állandó (például a tető súlya), vagy időszakos (hó, emberek, berendezések). Minél nagyobb a várható terhelés, annál erősebb gerendát kell választani.

Típusai:

Saját súly (gerenda + burkolat)
Használati terhelés (bútorok, emberek)
Környezeti terhelés (hó, szél, eső)

3. Statikai szerep – milyen funkciót tölt be a szerkezetben?

A gerendák szerepe is különbözhet a szerkezeten belül. Egy főtartó vagy mestergerenda sokkal nagyobb szerepet játszik az épület stabilitásában, mint egy kiegészítő szarufa vagy közbenső alátámasztás. A statikai szerep meghatározza, hogy mennyire kritikus a szerkezeti elem méretezése.

Főbb szerepek:

Főtartó (a teljes tetőszerkezetet hordja)
Szarufa alátámasztás
Keretváz vagy közbenső alépítmény

4. Esztétikai funkció – látszógerenda vagy rejtett szerkezeti elem?

Ha a gerenda látszó elemként is megjelenik – például egy rusztikus belső térben vagy kerti pergolában – akkor nem ritka, hogy az építtető nagyobb, látványosabb gerendát választ, pusztán az esztétikai hatás kedvéért. Ebben az esetben a méretezés nemcsak statikai, hanem vizuális szempontokhoz is igazodik.

Jellemző megoldások:

Rusztikus vagy loft enteriőrökben látszógerenda
Kerti építményeknél hangsúlyos vázszerkezet
Dekoratív mennyezeti gerendázat

További gyakori faanyagok felhasználási területei

A tetőszerkezetek kialakításakor nemcsak gerendákkal dolgoznak az ácsok – számos más faanyagtípus is fontos szerepet kap az építkezés során. A szerkezeti stabilitás, a héjazat megfelelő rögzítése és a burkolati felületek kialakítása mind különböző célra használt faanyagokat igényel. A szarufától a tetőlécen át egészen a zsaludeszkáig minden elemnek megvan a maga funkciója és ideális mérete. Az alábbiakban áttekintjük, melyik típust mire használják a gyakorlatban.

Szarufa

A szarufa a tetőszerkezet ferde tartóeleme, amely a gerincről indul és a koszorúra vagy mestergerendára támaszkodik.
Felhasználás: tetők hajlásszögének megfelelő alapszerkezet kialakítása, a héjazat alátámasztása.
Jellemző keresztmetszet: 8×12 cm, 10×15 cm

Stafni, tetőléc

A stafni (kis keresztmetszetű gerenda) és a tetőléc a szarufákra merőlegesen kerül felrögzítésre, és ezek hordozzák közvetlenül a cserepet vagy más héjazatot.
Felhasználás: héjazat rögzítése, alátétszerkezet kialakítása.
Jellemző méret: 3×5 cm, 5×5 cm

Deszka, palló

A deszkák (kb. 2–3 cm vastag) és pallók (4–6 cm vastag) sík felületek kialakítására szolgálnak, akár burkolatként, akár szerkezeti szerepben.
Felhasználás: padlásjáró, födém burkolat, tetőalátétezés, ideiglenes szerkezetek.
Jellemző szélesség: 10–20 cm, hossz tetszőleges.

Zsaludeszka

A zsaludeszka olcsóbb, kevésbé igényes faanyag, amit zsaluzatok (ideiglenes öntőformák) építésére használnak.
Felhasználás: betonozási munkák ideiglenes formázó anyaga, lépcső, pillér vagy födém zsaluzásához.
Jellemző méret: 2,5–3 cm vastagságú, 10–15 cm széles.